|
Kutyánk egészsége
A fertőző betegségeket okozó vírusok és baktériumok nagyon elterjedtek a kutyák között. A nem oltott kutyákra óriási veszély leselkedik, hogy megbetegszenek és elpusztulnak parvovírus okozta bélgyulladás, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirosis vagy kennel köhögés következtében.
Tény, hogy a fertőző betegségek esetében a megelőzés a legfontosabb, hiszen számos betegség következményét gyógykezeléssel már nem tudjuk megszüntetni. Amikor a kutya már megbetegedett, a tüneteket súlyos költségek árán valamennyire enyhíteni lehet, de ez nem mindig jár sikerrel. A kutya vakcinázása a tulajdonos felelőssége, mivel a nem oltott kutyák fertőzési forrást jelentenek a többi kutya számára is.
A vakcinában található gyengített vagy elölt mikroorganizmus aktiválja a szervezet saját védelmi rendszerét és ezáltal a szervezetben védőanyagok, ellenanyagok képződését serkenti. Ezek az ellenanyagok védik meg a fertőző betegségek ellen a kutyát. Ezt a védelmet nevezzük immunitásnak.Az oltóanyagok hatékony és biztos védelmet nyújtanak a következő betegségekkel szemben:
veszettség, szopornyica, parvovírusos bélgyulladás, coronavírusos bélgyulladás, fertőző májgyulladás, leptospirosis, kennel köhögés.
A kölyökkutya alapimmunitásának létrehozásához 6-8 hetes kortól kezdve valamennyi fertőző betegség ellen oltást kell kapnia. Hiszen az anyától a tejjel felvett ellenanyagok szintje egyre csökken. Ezek a védőoltások a kölyköknél csak akkor hatékonyak, ha megismétlésre kerülnek, hogy a szervezet memória-sejtjei jól rögzítsék azt. Állatorvosa tájékoztatja Önt a kutyus számára szükséges valamennyi oltásról és arról, hogy meddig nem érintkezhet más kutyákkal, azaz nem mehet ki utcára. Az állatorvos a védőoltásokat oltási könyvbe írja be, hogy nyomon lehessen követni, milyen fertőző betegségek ellen védett az állat. Ez nagyon fontos dokumentum, a kötelező veszettségoltásokat is tartalmazza és kiállítások, utazások esetén az állat egészségi állapotának igazolására szolgál.
A kölyök állatok alapoltásokkal szerzett védettsége nem tart egész életükön át. A védőoltásokat évente egyszer ismételni kell, hogy a felnőtt biztosan védett legyen a fertőző betegségek ellen. Az évi ismétlő oltások emlékeztetik, felfrissítik a kutya immunrendszerét.
A szopornyica a kutya hevenyen lezajló, néha azonban elhúzódó, lázas betegsége, amely főként a légutak és egyéb nyálkahártyák hurutjában, valamint idegrendszeri és ritkábban bőrkiütéses tünetekben nyilvánul meg.
A kutyák szopornyicája gyakran halállal végződő megbetegedés, amely főleg fiatal kutyákban és a nem vakcinázott állatokban fordul elő.
Ha kutyánk fertőzött állattal találkozik, a vírusokat belélegzéssel kapja meg. Magas láz, a szem és az orr váladékozása, száraz köhögés és hasmenés jellemzi a betegséget, melyet kiszáradás, súlycsökkenés és idegrendszeri tünetek követhetnek. A szopornyica nagyon súlyos megbetegedés, mivel kevés kutya éli túl és maradandó idegrendszeri elváltozásokat okoz.
A lappangási idő többnyire 3-7 nap. Az esetek jelentős részében, főként a szabadban, jól tartott és egyébként egészséges kutyákon, a meleg évszakokban a fertőzés tünetmentesen vagy olyan enyhe lázas tünetekkel zajlik le, hogy nem veszik észre.
Hazánkban a kutyák parvovírusok okozta megbetegedése az 1980-as évek elején jelentkezett. A fiatal kutyákra gyakran halálos megbetegedés gyorsan elterjedt az országban. A fertőzés a beteg kutyával, vagy annak bélsarával történő érintkezés során terjed. A vírus több hónapig képes a környezetben túlélni. Ez azt jelenti, hogy cipőnkkel és más tárgyakkal a lakásba is be tudjuk a veszélyes vírusokat vinni. Így azok a kutyák is fertőzésnek vannak kitéve, melyeket csak a lakásban tartunk és nem viszünk utcára. A betegség súlyossága az életkortól függ. A kutyák valamennyi életkorban fertőződhetnek, de a betegség a fiatal kutyákra sokszor halálos, mivel lázzal járó, véres, bűzös hasmenés súlyos kiszáradást eredményez. A parvovírus a bélbolyhokat támadja meg, így azok nem tudnak újraképződni.
A betegség lappangási ideje többnyire 2-4 nap, és legtöbbször heveny bélgyulladás kórképében zajlik le. A betegek többnyire hőemelkedés mellett bágyadtak, étvágytalanok, majd 1-2 nap múlva ismétlődő hányás és súlyos hasmenés, olykor bélelőesés jelentkezik. A kutyák elesettek, nehezen késztethetők mozgásra.
A coronavírusok okozta bélgyulladás kórokozója a városi kutya populációban nagyon elterjedt. Ha a coronavírusos fertőződés a parvovírussal egyidőben történik, a kutya bélrendszere olyan súlyosan károsodik, hogy az állat elpusztul.
A betegek étvágytalanok, vízszerű hasmenésük van, gyakran hánynak, kölyökkutyákban a hasmenés rövid idő alatt kiszáradáshoz vezethet.
A kutyák fertőző májgyulladása nagyon ragályos vírusos megbetegedés. A betegség fertőzött kutyákkal való érintkezés útján terjed és súlyos májkárosodást okoz, de a vírus a légzőszerveket is megbetegíti. A betegség olyan súlyos, hogy amikor megállapításra kerül, a kutya gyakorlatilag menthetetlen. Ezért nagyon fontos a betegség ellen védőoltásokkal történő védekezés. A védőoltások segítik a vírus elterjedésének csökkentését a kutya populációban, mert a betegséget túlélt kutyák a vírust tünetmentesen hordozzák, és így nagy veszélyt jelentenek a nem oltott kutyákra.
A lappangási idő általában 2-5 nap. Előfordul tünetmentes átvészelés, de 1-2 nap alatt elhullással végződő túlheveny, 3-5 napig tartó heveny vagy 6-14 napra elhúzódó félheveny lezajlást is megállapítottak. Heveny esetekben 40-41 fok hőmérséklet mellett az állatok levertek, étvágytalanok, szomjasak és ismételten hánynak. A betegek szájnyálkahártyáján vérzések jelennek meg, és később sárgaság is kialakul.
-
LEPTOSPIROSIS
-
A leptospirosis olyan fertőző betegség, amely elsődlegesen a májat és veséket károsítja. A betegség a fertőzött kutyák vizeletével történő érintkezés során terjed, például fák törzsén, lámpaoszlopon maradt vizelettel. Súlyos esetben a betegség elhullással jár, vagy súlyos vesekárosodás marad vissza, amely következményeként az állat később szintén elpusztul. A leptospirosis az emberre is nagyon veszélyes, ezért igen fontos, hogy kutyánkat védőoltással védjük a fertőzés ellen.A fertőzés az esetek többségében tünetmentes marad. Klinikai tünetekkel járó, heveny leptospirosis többnyire 1-2 évnél fiatalabb kutyákban fordul elő, míg felnőttekben a betegség idült formája jelenik meg. A betegség lappangási ideje 1-3 hét. Fiatal kutyákban a L. icterohaemorrhagiae, heveny lázas tüneteket, étvágytalanságot és sárgaságot okoz (Weil-betegség). Néhány hónapos kutyakölykök a betegség heveny szakaszában elhullhatnak.
Az idősebb kutyák idült, többnyire L. canicola okozta betegsége kedvetlenséggel és kifejezett levertséggel kezdődik. Az állatok étvágytalanok, ismételten hánynak, esetleg hasmenésük van. Az ilyen tünetekben megbetegeő kutyák nagy része 1-2 héten belül elhullik.
A kennel köhögés akkor jelentkezik, amikor több kutya van együtt, például tenyészetek, kiállítások esetében. A köhögéssel járó légúti tünetek kialakításában számos kórokozó vesz részt, leggyakrabban a parainfluenza vírus, adenovírusok és a szopornyica vírusa is. A fertőződés száraz, erős köhögéssel és orrfolyással indul, azonban a kórképet egyéb kórokozók súlyosbíthatják. Védőoltással kutyánkat a betegségtől megóvhatjuk.
A veszettség heveny, ritka kivételtől eltekintve halálos lefolyású, vírus okozta agy- és gerincvelőgyulladásban megnyilvánuló betegség, amely az állatokban és emberben egyaránt előfordul.
A lappangási idő a fertőzéskor bejutott vírus mennyiségétől, a fertőződés helyének a központi idegrendszertől való távolságától és a fertőzőt állat életkorától függően igen tág
határok között változik. Fiatal állatokban és a központi idegrendszerhez közel fekvő marási hely esetén a lappangási idő rövidebb. Az esetek mintegy 3/4-ében a lappangási idő 2-8 hét. Kutyák közül a lakásban tartott állatokban gyakori a csendes veszettség: a határozatlan bevezető tünetek közvetlenül bénulásba mennek át, ez utóbbira az állkapocs lógása, nyálzás, réveteg tekintet, kancsalság és a víziszony a jellemző. Ez a betegségforma halálos kimenetelű.
-
A kutyák kullancs terjesztette betegsége, a Babesiosis 
Kell, hogy írjunk erről a betegségről. Égetően fontos kérdéssé vált, hogy kutyatartók, tenyésztők ismerjék, mert ez egy olyan betegség, melynél a tulajdonos észrevételei, a korai felismerés adhat csak esélyt a gyógyulásra és az életben maradásra. A tulajdonosok jó része nem ismeri a betegséget, nem tudja, mik azok a tünetek, melyek alapján a szakember időben beavatkozhat. Rengeteg tévhit él a kullancsokról és az általuk terjesztett betegségekről.
A betegség kórokozóját a kullancsok juttatják az állat vérébe. A kórokozó egysejtű. (Semmi köze az emberi agyvelőgyulladást okozó vírushoz!) Ez az egysejtű a vörösvérsejtekben szaporodik. Megkettőződése során a vörösvértestek szétesnek. Számuk jelentősen lecsökken, s ez hiányos oxigén ellátást, vérfogyottságot eredményez. Ugyanakkor a belőlük kiszabaduló festékanyag okozza a könnyen észrevehető, látványos tüneteket.
Kezdetben az állat kedvetlen, étvágytalan, sokat iszik. A láz leggyakrabban 40 celsius fölé emelkedik. Egy-két nap alatt a vizelet egyre sötétebbé, sötétsárgából véressé, majd szinte feketévé válhat. Újabb egy-két nap alatt a széteső vérfesték a látható nyálkahártyákat sárgává teszi. Ez kan kutyán legelőször a penis nyálkahártyáján látszik, de látható a szem kötőhártyáján, az ajkakon is. Súlyos esetben világos, rövid szőrű állatokon a has bőrén, esetleg a pigmentálatlan karmokon is látható. Nem véletlenül emeljük ki a kezdeti tünetek, a láz, bágyadtság, de főleg a vizelet elváltozásait. A kezelt betegek gyógyulásával kapcsolatos egyértelmű tapasztalat, hogy a már besárgult egyedek közül a fél év alatti, még intenzív vérképzésű egyedek, és a még nem sárga felnőttek gyógyulása nagyon valószínű, az idősebb, de már besárgult kutyák esélyei jóval kisebbek. Az idő tehát ellenünk dolgozik. Előfordulhat az év bármely szakaszában, tapasztalataink szerint egy májusi-júniusi hullám után a száraz nyár kis szünetet jelent, majd az október-november kifejezetten erős gyakoriságot mutat, az esetek java része erre az időszakra tehető. Az enyhe telek jellemzője egy viszonylag erőteljes februári esetszám.
Erdei séta, de kertben tartott állatnál is rendszeresen vizsgáljuk meg az állat testét! A kullancsot vegyük, vagy vetessük ki. Hasznos a fertőtlenítőszerek odacseppentése, a csavarás iránya viszont babona: A kullancs nem jobb vagy bal menetes. Legfontosabb, hogy ilyen esetek után néhány napig figyeljük az állat vizeletét! Kedve, étvágya és hőmérséklete is jelzi a fertőződést, de szinte egyértelmű jelzés a vizelet színelváltozása.
A gyógykezelésre használatos szerek egyike alkalmas megelőzésre. Egy hónapos védelmet ad a betegség ellen, de nem a kullancs ellen. Szépséghibája, hogy az egy hónap rövid, és hogy az injekció helyén, főleg érzékeny állaton csúnya duzzanat jelentkezhet. Sprayk közül az Insecticid 2000, vagy a Biokill adhat néhány hetes védelmet. Séta, kirándulás előtt érdemes használni. Hasznos a parazita elleni nyakörv is. Sokféle kapható.
Az alacsonyabb bokrokon és fűszálakon tartózkodó kullancsok, miután a kutya testével lesodorja őket, megtapadnak a szőrszálak között. A fákon lévő kullancsok azonban a kutya szagát - vajsav - is érzékelik és ráhullanak, mikor rejtekhelyük alatt elhalad. Lábaikkal megkapaszkodnak és szívószájszervüket a bőrbe mélyesztve rögzítik magukat. A kullancsok kórokozókat is terjeszthetnek nyálukkal, néhány napos vérszívást követően. A befurakodott kullancsot ezért tanácsos minél előbb eltávolítani. A legalkasabb eszköz ehhez egy hegyes csipesz, vagy egy speciális kullancsfogó, amellyel kihúzzuk a kullancsot. Fontos, hogy gyorsan és határozott mozdulattal húzzuk ki, mert így nem marad ideje, hogy fertőzött gyomortartalmát a kutya vérébe ürítse. Semmi esetre se kenjük be - mint ezt sokan állítják - olajjal, benzinnel, körömlakkal, vagy más "háziszerrel" a kihúzás előtt, mert fuldoklása idején nagy erővel üríti az állat vérébe nyálát. Régebben kihúzás előtt megcsavargatták a kullancsot, de miután a fenyőtobozhoz hasonló pikkelyekkel, horgokkal kapaszkodik, a függőleges húzással többre megyünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy fontos az eltávolítás sebessége. Inkább maradjon benn a kullancs feje a gyors kihúzás miatt, minthogy a kutya fertőződjék. Ezért nem jó, ha az ujjunkkal próbáljuk a kullancsot kiszedni. Akaratlanul is megnyomjuk a hasát, így a beleit is, amelyek tartalma a sebbe ömlik, így bekövetkezhet a fertőzés. Ha a gyors kivétel során bennszakadt a kullancs feje, az nem olyan nagy tragédia. A szervezet, mint minden egyéb idegen anyagot, kilöki magából, és néhány napon belül a seb begyógyul.
 Bolhásság
A bolhák irritálják a kölyök állatokat, csípésük nyomán allergiás bőrgyulladás is kialakulhat, valamint egy hazánkban igen elterjedt galandférgesség (dipylidium) terjesztői is egyben. Elpusztításuk nem elegendő csak az állaton, mivel ott a bolha populáció csupán 5%-a él kifejlett bolhaként. A többi 95% az állat környezetében, fekvőhelyén, a lakásban, a szőnyegben, mint pete, lárva és báb fejlődési alakokban található.
Védekezés: Manapság többféle modern készítmény áll rendelkezésünkre a bolhák elleni hatékony védekezésben (spray-k, cseppek, nyakörvek, stb.), melyek elpusztítják a kifejlett bolhát az állaton, megölik a petéket és lárvákat az állat környezetében és akár több hónapig is megvédik kedvencünket az újrafertőződéstől.
A kutyán élősködő bolha nem azonos az ember vagy a macska bolhájával.
A bolhák köztes gazdái a kutyák más élősködőinek is, - pl. bélféreg - de mindenekelőtt ingerik a bőrt. Amikor a bolha csíp, nyálat fecskendez a sebbe, hogy míg szívja, meg ne alvadjon a vér. A nyálában lévő vegyi anyagok sokszor a allergiát váltanak ki. Egyes különösen érzékeny kutyánál a bolhanyál nagy kiterjedésű gyulladást kelt a hát bőrén. A bolhák életük nagy részét az állat környezetében töltik, és csak vérszívás céljából ugranak a kutyára. A nőstény bolha takarókra, szőnyegekre, a padló vagy a falak repedéseibe rakja le petéit. Megfelelő hőmérséklet esetén a petékből lárvák kelnek ki, melyek meghatározott idő múltán bebábozódnak és legkevesebb három hét alatt kifejlett, ivarérett bolhává válnak. Láthatjuk tehát, hogy egyszeri bolhairtással a kutyán nem érhetünk el eredményt. Nem csupán a gazdaállaton, hanem az állat környezetében is ki kell irtani a bolhákat. E célra külsőleg és belsőleg ható szereket vehetünk igénybe. Bármilyen szert is használunk, mindig olvassuk el a mellékelt használati utasítást! A szakboltokban sokféle bolhaírtó nyakörvet árusítanak. Kényelmesen alkalmazhatóak a fentiont tartalmazó készítmények. Az apró tubusban lévő gélt 3-4 hetente, a szőrt széthajtva, egyszerűen csak fel kell kenni a két lapocka közti bőrre, ahonnan a kutya nem tudja lenyalni. A felszívódott hatóanyag egyenletesen eloszlik a bőrben, a teljes bőrfelületen kifejti hatását, az összes bolhát elpusztítja. A kutya testén tartózkodó bolhák elpusztítása mellett a kutya környezetének bolhamentesítése is fontos. Első lépésként végezzünk jó alapos tisztogatást, megszokott módon, jó alaposan porszívózzuk ki a szőnyegeket, a bútorkárpitokat, a padozat réseit, a szegélyléceket és környékét. Ne feledjük el a porzsákot is beporozni, befújni bolhairtó szerrel, s ha egy mód van rá, lehetőleg egyszer használatos porzsákot használjunk a bolhátlanító akcióhoz. A szállító kosarat, ládát, és a takarókat szintén porszívózzuk ki, és kezeljük le az irtószerrel. makacs esetekben hetekig, hónapokig is eltarthat, míg az összes bolhától megszabadulunk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
